Most hajózni se lehet rajta, de ősszel árvíz fenyegetheti a Dunát
Europethrob hírek ', Belföldi hírek

Bár a Duna vízállása történelmi mélypont közelébe süllyedt, ez nem jelenti azt, hogy a folyó kiszáradna. Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész szerint a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a szélsőségek, így az idei őszön akár jelentős árvíz is kialakulhat, ha az Alpok vízgyűjtőjén lehullik a Földközi-tenger felől érkező csapadék.

Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor közösségi oldalán reagált a Duna rekordközeli alacsony vízállásával kapcsolatos hírekre. Kiemelte, hogy a Vigadó téri vízmércén mért érték nem a folyó tényleges mélységét jelzi, hanem a vízmérce úgynevezett nulla pontjához viszonyított vízállást.

A szakember szerint önmagában nem probléma, hogy a kisvíz téma lett, ugyanakkor téves megoldásnak tartja azokat a javaslatokat, amelyek a Duna medrének kotrását sürgetik.

Mint írta, a rendszeres kotrás az elmúlt évtizedekben hozzájárult a meder mélyüléséhez, a talajvízszint csökkenéséhez és a kavicsréteg elvékonyodásához. Ez különösen azért jelent problémát, mert a Duna kavicsos medre természetes szűrőként működik: a kavicsréteg és az ott élő mikroorganizmusok tisztítják meg azt a vizet, amelyből a Duna menti ivóvízbázisok jelentős része származik.

Emellett a kotrás természetvédelmi szempontból is káros lenne, hiszen számos védett élőlény – például kagylók, rákok és kérészek – élőhelyét veszélyeztetné.

Bardóczi szerint a valódi megoldást nem a meder mélyítése, hanem a Duna mellékágainak rehabilitációja jelenthetné. Magyarország mintegy 300 kilométeres dunai szakaszán csaknem 400 kilométernyi mellékágrendszer található, amelyek jelentős részét korábban leválasztották a főmederről. Ezek időszakos újranyitása javíthatná az élővilág állapotát, miközben az árhullámok levezetésében is szerepet játszhatna.

Forrás, szerző: blikk.hu