Az üzemanyagárak alakulása ismét fordulóponthoz érkezett: a közelmúlt csökkenő trendje megtört, miközben a háttérben egyre erősebb gazdasági és geopolitikai hatások formálják a piacot. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése rámutat, hogy bár az elmúlt években javult az üzemanyagok megfizethetősége, a jelenlegi folyamatok könnyen újra növekvő terheket hozhatnak a hazai autósok számára.
Az iráni konfliktus hatására egy kedvező trend tört meg – hívta fel erre a figyelmet a GKI – az egy éve folyamatosan csökkenő hazai üzemanyagárak hirtelen irányt váltottak, és ismét emelkedésnek indultak, bár a bevezetett árkorlátozás egy időre fékezte a drágulást. A történelmi mélypontra süllyedő üzemanyag-tartalékok miatt azonban, úgy tűnik, hosszabb távon ezúttal sem lesz elkerülhető a piaci árak érvényesülése.
2010 óta az üzemanyagok literenkénti ára valamivel kisebb mértékben nőtt, mint a fogyasztói árindex. Mivel egy autó fenntartási költségeinek jelentős részét az üzemanyagra fordított kiadások adják, az árak alakulása kulcsfontosságú az autótulajdonosok anyagi helyzetének szempontjából. A GKI szerint éppen ezért érdemes először azt megvizsgálni, hogyan viszonyul az üzemanyagok drágulása más fogyasztási cikkek árváltozásához.
2025-ben a benzin árindexe 76 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet, míg a dízel ára 88 százalékkal nőtt. Ugyanebben az időszakban az infláció összességében 93 százalékot tett ki.
Megfizethetőség szempontjából ugyanakkor kedvezőtlen fejlemény, hogy az üzemanyagok súlya nőtt a fogyasztói kosárban. Míg 2010-ben ez az arány 5,7 százalék volt, 2025-re már 7,3 százalékra emelkedett. Ennek következtében az üzemanyagárak alakulása ma már erősebben befolyásolja a fogyasztói árindexet is. Így ha az iráni helyzethez hasonló külső sokkok hatására az üzemanyagárak ismét megugranának, az a korábbinál is érezhetőbben terhelné meg a háztartások anyagi helyzetét.
Meddig tartható az üzemanyagok kedvező megfizethetősége?
A GKI szerint a gyakori hazai szabálymódosítások és a forint árfolyamának jelentős ingadozásai miatt az elmúlt években meglehetősen lazává vált a kapcsolat az olajárak és a hazai üzemanyagárak között. A közvetlen kormányzati árszabályozás mellett ugyanis a dollár/forint keresztárfolyam alakulása, valamint az adótartalom változása is meghatározó tényezővé lépett elő. Jól mutatja ezt, hogy 2022 és 2025 között – a dollárban számított olajárak csökkenése ellenére – az üzemanyagárak emelkedtek.
Az átlagos nettó keresetek alakulása alapján nézve a folyamatokat, 2010-hez képest 2025-re az üzemanyagok megfizethetősége jelentősen javult. Míg 2010-ben egy havi fizetés nagyjából 400 liter üzemanyagra volt elegendő, addig 2012-ben érte el mélypontját a mutató, amikor több mint 330 literre futotta egy havi keresetből. Ezután 2021-ig javult a helyzet, majd az üzemanyagárak hirtelen megugrása – egy év alatt közel 80 forintos drágulás jött – ismét visszavetette a megvásárolható mennyiséget.
Erre reagálva a kormányzat ársapkával próbálta mérsékelni a hatásokat, vagyis 2021 végén és 2022-ben 480 forintban maximálták az üzemanyagok árát. A szabályozást azonban a kialakuló üzemanyaghiány miatt később kivezették. Bár ezt követően ismét emelkedni kezdtek az árak, a bérek dinamikus növekedése ellensúlyozta a hatást.
2025-re már 815 liter üzemanyagot lehetett vásárolni egy havi átlagkeresetből. Tehát tavaly több mint kétszer annyi üzemanyagot tudtunk vásárolni a fizetésünkből, mint 16 éve.
2026 márciusában Magyarország kormánya ismét bevezette az ársapkát, és ennek fenntartását Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is megerősítette. Amíg ez érvényben marad, a bérek emelkedése miatt tovább javul az üzemanyagok megfizethetősége. Az új, rögzített árak mellett egy havi átlagkeresetből már 886 liter benzin, illetve 857 liter dízel vásárolható.
Azonban a piaci árak érvényesülése esetén az autósok terhei könnyen visszaugorhatnak a korábbi évek szintjére. A GKI szerint április végére várhatóan kifogynak az olcsóbb olajból előállított készletek, amelyeket drágább alapanyagból készült üzemanyagokkal kell pótolni. Az ebből adódó többletköltséget valakinek viselnie kell – akár a Molnak, akár az állami költségvetésen keresztül végső soron a vállalkozásoknak és a lakosságnak. Az ársapka megszüntetése után így várhatóan ismét romlana a megfizethetőség.
A jelenlegi piaci árak mellett egy havi átlagkeresetből nagyjából 765 liter benzin vagy 677 liter dízel lenne elérhető. Ez azt jelentené, hogy az elmúlt évek kedvező folyamatai után az autók fenntartása ismét érezhetően nagyobb terhet róna a háztartásokra.
Forrás,szerző: index.hu