Április 21-én, kedden az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei Luxemburgban találkoztak, hogy olyan fontos témákról tárgyaljanak, mint az ukrajnai háború, a közel-keleti helyzet, a három éve tartó szudáni konfliktus, valamint az EU–Örményország-csúcs. Az ülést Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vezeti, aki a találkozó előtt az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel sorsáról is beszélt.
Kaja Kallas arra számít, hogy Magyarország szerdán feloldja vétóját az ukrán hitel ügyében, amiről így végre pozitív döntés születhet. „Ukrajnának nagy szüksége van erre a kölcsönre, ami egyben annak a jele is, hogy Oroszország nem tudja tovább bírni, mint Ukrajna” – fogalmazott. Az EU külügyi vezetése tehát reméli, hogy a magyar kormány jóváhagyja a hitelt, amelyet nagyköveti szinten is meg akar szavaztatni - írja az Index.
Magyarország régóta blokkolja a Kijevnek szánt hitelt, annak ellenére, hogy az nem terhelné pénzügyi szempontból az országot, mivel mentességet harcolt ki maga számára, akárcsak Szlovákia és Csehország. A hitelről még decemberben született megállapodás, miután a tagállamok nem tudtak egyezségre jutni az úgynevezett jóvátételi hitelben. Ezért az EU közös hitel mellett döntött, amelyhez azonban az úgynevezett Ukrajna-eszközt és a többéves pénzügyi keretet (MFF) is módosítani kellett volna. Ez utóbbi azonban csak egyhangú döntéssel lehetséges, amit Orbán Viktor (és az új kormány megalakulásáig hatalmon lévő kormánya) a Barátság kőolajvezeték januári meghibásodására hivatkozva akadályozott meg.
A vétó komoly konfliktushoz vezetett Magyarország és az EU intézményei, valamint Magyarország és Ukrajna között. António Costa, az Európai Tanács elnöke nyíltan bírálta Orbánt, azzal vádolva, hogy megszegi a lojális együttműködés elvét. Az Orbán és Zelenszkij közötti kapcsolatok is megromlottak – mutat rá a lap. Ukrajna pénzügyi helyzete súlyos volt, a március végére várt államcsődöt egy IMF-hitel segítségével sikerült elkerülni.
Forrás,szerző: blikk.hu