A kulcsra zárt ajtók mögött – a pápaválasztás titkos folyamata
Europethrob hírek ', Külföldi hírek

Ferenc pápa április 21-i halálát követően a protokoll szerint két héttel, de legfeljebb 20 napon belül meg kell kezdeni a katolikus egyház 267. vezetőjének megválasztására szolgáló konklávét. Május 7-én zárják kulcsra a Sixtus-kápolnát 135 nyolcvan év alatti bíborosra, hogy a Szentlélek vezetésével megválasszák maguk közül Róma püspökét. Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő ismertette, milyen szigorú szabályok mellett zajlik a titkos szavazás, a történelem folyamán hogyan változott a pápaválasztás folyamata. Arra is kitért, hazatérhet-e az új pápa, és hogyan kreálják a fehér füstöt.
A pápaválasztó konklávét a Sixtus-kápolnában tartják, ezen minden bíborosnak részt kell venni, aki a pápa haláláig nem töltötte be a 80. életévét. A pápa tanácsadói kara a bíborosi kollégium, Érszegi Márk Aurél megfogalmazása szerint a Szentszék szenátusa. A „konklávé” szó a latin „cum clave” (kulccsal) kifejezésből ered, utalva arra, hogy a bíborosok gyűléstermét kulcsra zárják, amíg döntést nem hoznak. A középkorban 20–40 fős testület mára 252 tagot számlál, de közülük életkoruk miatt csak 135-en vehetnek részt a konklávén.

Két 79 éves bíboros, a spanyol Antonio Canizares és a boszniai Vinko Puljic már jelezte, hogy betegség miatt nem tud részt venni a konklávén, ők nem is érkeztek a helyszínre. Giovanni Angelo Becciu szardíniai bíboros a konklávé tisztaságának megőrzésére hivatkozva marad távol, mivel első fokon sikkasztásért elítélte a Vatikán büntetőbírósága, fellebbezést nyújtott be, az eljárás még folyamatban van.


Szigorú elzártság
A választóbíborosoknak a konklávé előtt le kell adni telefonjukat, szállásukon nincs televízió, rádió vagy internetezési lehetőség, a wifit is lekapcsolják, újságot sem kapnak, a svájci gárda pedig testi épségük mellett a külvilágtól is védi őket ez idő alatt. Korábban addig el sem hagyhatták a pápaválasztás helyszínét, amíg eredményre nem jutottak, a szerzetesekéhez hasonló épített cellában térhettek nyugovóra a másnapi szavazásig. II. János Pál pápa jelölte ki a Szent Márta-házat erre az időre lakhelyüknek, ahol most kicsit szűkösebben vannak, ugyanis a korábbi 120 alatti létszámhoz képest 133 választóbíboros szavaz a 267. egyházvezetőre.

Amíg nincs új pápa, a napi ügyeket a bíboros kamerlingue (a kamra kulcsának őrzője, a gazdasági vezető), most Kevin Farrell irányítja. „Őt még Ferenc pápa nevezte ki, olyan esetben, ha az egyházfő halálakor nem lenne erre a tisztségre kijelölt személy, még a konklávé előtt megválasztják a bíborosok” – említette a Vatikán-szakértő.

A protokoll szerint a pápa halála után két héttel, de legfeljebb 20 napon belül meg kell kezdeni a konklávét. Ez most május 7-én veszi kezdetét, a bíborosi testület tagjai mindennap reggel kilenc órától tanácskoznak a vatikáni szinódusi teremben. Ez előtt két nappal a segítő személyzet, ceremóniamesterek, gyóntatópapok, orvosok és más egészségügyi dolgozók is titoktartási esküt tesznek.

Ez történik a zárt ajtók mögött
Az új egyházfő megválasztásáért az első délelőtt 10 órakor pro eligendo pontifice szentmisét tartanak a bíborosi kar dékánja, a 91 éves Giovanni Battista Re vezetésével, életkorából adódóan magán a konklávén nem vesz részt, az Pietro Parolin államtitkár bíboros vezetésével veszi kezdetét. „Magát a konklávét a bíborosi kar dékánja vezetné, most életkora miatt veszi át tőle a 80 év alatti rangidős államtitkár” – magyarázta a kánonjogász. Érszegi Márk Aurél felelevenítette, hogy XVI. Benedek megválasztásakor maga Joseph Ratzinger bíboros volt a konklávé vezető dékánja.

A bíborosok az első nap az ebédet és sziesztát követően szállásukról, a Szent Márta-házból az Apostoli Palotában lévő Pál-kápolnában gyülekeznek, ahonnan ünnepélyesen együtt vonulnak át a Sixtus-kápolnába, amit az első napon 16:30-kor zárnak kulcsra. Liturgikus éneklést, közös, majd egyenkénti eskütételt, elmélkedést követően kezdődik meg a szavazás. A ceremoniális piros reverendán a fehér karing díszes vagy egyszerűbb kidolgozása utal arra, hogy adott bíboros a hagyomány vagy a modernitás híve – részletezte a szakértő.

A legfiatalabb diakónus sorshúzással választ kilenc bíborost, három-három revizort, szavazatszedőt és az ágyhoz kötöttek szavazataiért ellátogatókat. Érszegi Márk Aurél elmondta, már a helyszínen tartózkodó gyengélkedő választó bíborosoknak van lehetőségük mozgó urnát kérni. Nem üres papírra írják fel a preferált bíboros nevét, hanem „eligo in summum pontificem”, azaz: „pápának választom” felirattal ellátott cetlire. Fontos, hogy tartózkodniuk nem lehet.

Az első napon egy, a következő napokon délelőtt és délután is két-két szavazás van. A voksolás addig tart, amíg a minősített kétharmados többséget, jelenleg 88 szavazatot eléri valaki, ha ez 30 fordulóig, a konklávé 11. napjáig nem történik meg, akkor már csak a két legtöbb szavazatot kapott bíboros közül lehet választani, akik már nem voksolhatnak. „Ha a választócédulák száma nem egyezik, újraindul a szavazás, addig, amíg kánonilag érvényes eredmény nem születik, amit mindig újraszámolnak” – tette hozzá.

Már egy héttel korábban lezárták a Sixtus-kápolnát a látogatók előtt, ezután megkezdődött a 40 méter hosszú és 13 méter széles tér felkészítése a konklávéra. A lépcsős padlózatot egy szintbe hozzák a pódiummal, csőszerkezetű üléssort alakítanak ki, asztalokat helyeznek el, amikre a szavazóurnák kerülnek. Az épület átvizsgálását követően az ablakokat besötétítik.

A szavazatok és a fehér vagy fekete füst kreálására szolgáló kályha építését megkezdi a vatikáni tűzoltóság. Érszegi Márk Aurél elmondta, hogy az elmúlt száz évben már így tudatták a külvilágtól elzártan a hívekkel, ha eredményre jutottak, korábban vizes szalmával kreálták a fehér füstöt, most a szavazólapokra hintett vegyi anyag szolgálja ezt a célt.

Az első füstcsík a konklávé első estéjén hét óra után látható, a következő napokon dél és ismét este 7 után lehet erre számítani.

Előfordul, hogy a többszöri fekete füst beszínezi a fehéret is, így volt ez percekig Ferenc pápa megválasztásakor, a tanácstalan újságíróknak a szentszéki szóvivő árulta el, hogy a füst fehér.

A pápai szolgálat azonnal elkezdődik
Ha eredményre jutottak, elhangzik a kérdés, hogy a megválasztott elfogadja-e a kánonilag történt pápának választását, és hogy milyen néven viszi a péteri szolgálatot. Az egyházalapító iránti tiszteletből más apostolok és szentek vagy korábbi pápák nevét szokták választani, ami utal arra, hogy az elődök hagyománya szerint vagy milyen szellemiségben viszi tovább az egyház vezetését.

A pápai hivatal rögtön kezdetét is veszi, a megválasztott egyházfő, miután magára öltötte a pápai ruhát, fogadja a bíborosok hűségesküjét, majd miután Dominique Mamberti bíboros a Szent Péter-bazilika erkélyén bejelentette a várakozó híveknek az új pápát, az egyházvezető előlépve elmondja első pápai áldását az összegyűlteknek és az egész világnak, másnap reggel a bíborosok szolgálatát megerősítő, egy héten belül pedig az ünnepélyes nyilvános szertartásra kerül sor, ahol a pápai szimbólumokkal megtörténik a beiktatás.

A szolgálat megkezdését két szimbólum fejezi ki, az egyik a pallium átadása, ami egy gyapjúból készített stóla, ezt a pápa nyakába/vállára helyezik, és a szentmiséken viseli. A másik a halászgyűrű, amivel kapcsolatban Érszegi Márk Aurél úgy fogalmazott, hogy „azt idézi meg, amikor Jézus Krisztus a halász Péter apostolnak azt mondta, innentől kezdve, ha őt követi, emberhalásszá, az embereket Krisztus ügyének megnyerő személlyé teszi. Ez mindig a pápák egyfajta jelképe volt, ezt ábrázolja a pápa választott nevével ellátott pecsétgyűrűje, amivel hitelesíti a dokumentumokat”.

A megválasztását követően a pápa nem térhet vissza lakhelyére, de XVI. Benedek pápa vatikáni lakásán másnap magához vette kedvenc könyveit, Ferenc pápa híres gesztusa volt, hogy visszament a szállására kifizetni a számlát, Argentínából egy szál bőrönddel ment el, és soha többé nem tért vissza – mondta a Vatikán-szakértő.

Azt illetően, hogy mennyi időbe telhet, mire új pápát választanak, a kánonjogász szerint 2-3 nap alatt meglehet az eredmény, ugyanis az utóbbi száz évben így történt. XVI. Benedek 2013. február 11-ei lemondását követően mindössze két nap alatt, március 13-án az ötödik szavazási körben választották meg Ferenc pápát, akit az akkori 207 fős testületből 115 nyolcvan év alatti bíboros, köztük Erdő Péter szavazott meg. Ferenc pápa beiktatása március 19-én volt, április 7-én foglalta el a római püspöki széket.

Már 2005-ben is két napon belül választották meg XVI. Benedek pápát, az április 18-án összeült konklávé másnap a negyedik szavazási körben eredményre jutott, az akkori 183 fős testületből szintén 115 nyolcvan alatti jelen lévő bíboros a német Joseph Ratzingert választotta egyházfővé. Először fekete füst a konklávé első napján este 20 órakor volt látható, másnap délelőtt is, végül fehér füst aznap este valamivel negyed nyolc után szállt fel.

Ezeréves szabályrendszert követnek
Érszegi Márk Aurél a Pápa, Szentszék, Vatikán című könyvében részletes visszatekintést ad a konklávé szabályainak kialakulásáról, amik nagyrészt követik II. Miklós pápa 1059-es rendeletét. Az úgynevezett In Nomine Domini dekrétum szerint először a helyi bíborosok vitatják meg, ki lehet a pápa a helyi papságból, később a távolabbi bíborosok is csatlakoznak hozzájuk, majd a hívők hagyják jóvá a választást. „Elvileg bármelyik katolikus nőtlen férfi választható lenne” – jegyezte meg a kánonjogász, a vallás iránti elkötelezettség miatt a gyakorló teológusok, egyházi vezetők maguk közül választanak. Az 1139-es lateráni zsinaton azonban úgy találták, hogy befolyásolhatósága miatt jobb a népet kihagyni ebből.

Sokáig egyöntetű szavazatot fogadtak csak el, azaz mindenki jóváhagyásával foglalhatta el Szent Péter püspöki székét az új egyházvezető. Majd 1179-ben III. Sándor pápa a végtelenre nyúló konklávék elkerülése miatt bevezette a kétharmados szabályt. Érdekes, hogy a bíborosokat először 1241-ben zárták be, hogy mielőbb eredményre jussanak, mégis ezt követően volt minden idők leghosszabb konklávéja, 1268–1271 között 33 hónapig zajlott a pápaválasztás, ahol először egy magyar bíboros, Báncsa István is részt vett. Raniero Gatti városkapitány nyomásgyakorlásként bezáratta a viterbói pápai palotát, mivel még mindig nem született eredmény, a hívek elkezdték bontani a tetőt.

Az ekkor megválasztott egyházfő, X. Gergely új szabályt hozott, hogy elkerüljék a jövőben az ilyen bonyodalmakat. Az 1274-es II. lyoni zsinat határozata szerint a pápa halálának helyén kellett összegyűlniük a bíborosoknak, egy osztatlan teremben tanácskozva kellett egyezségre jutniuk, az ételadagjukat három nap után csökkentették, nyolc nap elteltével csak vizet és kenyeret kaptak. Érszegi Márk Aurél elmondta, hogy most nincs ilyen regula, bár sokak szerint a Szent Márta-ház menzája nem sokkal jobb ennél. X. Gergely után V. Adorján el is törölte a szigorú szabályokat, ennek eredményeként 1294-ben 27 hónapba telt, mire megválasztották V. Celestint, aki öt hónap után visszament remetének, XVI. Benedek előtt ő volt az egyetlen pápa, aki lemondott.

Ugyan a konklávé helyszínéül a Sixtus-kápolna már 1492-ben szolgált, de csak 1878 óta tartják itt rendszeresen a pápaválasztást, amit az 1800-as években Velencében, a 19. század első felében több alkalommal a római Quirinalis-palotában rendeztek.

A nyolcvan év felettieket az 1970-es években zárták ki a választók sorából, és 120 főre emelték az erre jogosult bíborosok számát. II. János Pál pápa eltörölte a kompromisszummal és közfelkiáltással történő választás lehetőségét a kétharmados szabály megerősítése mellett, a 30. fordulótól egyszerű többséget határozott meg, de XVI. Benedek óta ettől a körtől már csak a két legesélyesebbre lehet voksolni. Ferenc pápa utódját így 88 bíboros támogatásával lehet a római katolikus egyház vezetőjének választani.

Forrás, szerző: index.hu