A kullancscsípés egy nem várt hatását fedezték fel
Érezd!, Egészség

Mondhatnánk, hogy itt az új riogatás, és a kullancsok csípése már nemcsak lebénít, de a húsevésre is allergizál, ám bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy igazak a hírek. Egyelőre főleg Amerikában ütötte fel a fejét a jelenség, de azt már a koronavírus-járvány óta tudjuk, akkor könnyen elér hozzánk is. Ilyen a globalizáció és a sok repkedés.
A kullancscsípés által okozott vöröshús-allergia megerősített esetszáma a 2009-es 24-ről 2019-re több mint 34 ezerre ugrott – csak Észak-Amerikában. A PLOS Climate folyóiratban megjelent új tanulmányban azt vizsgálták, hogy a környezeti jellemzők hogy kapcsolódhatnak a kullancsok által kiváltott reakciókhoz. Az alfa-gal-szindróma (AGS) azokat érinti, akiknél a kullancsnyál anyagai specifikus immunválaszt váltanak ki, és ha egy kullancs áldozatául válnak, negatívan reagálnak az egyes emlősök húsában található bizonyos cukrokra.

A kullancsnyálban található neurotoxinok és más biológiai jelek segíthetnek a kis vérszívóknak, hogy ránk tapadjanak. Akik erdő mellett vagy elszórt fákkal borított külvárosi területeken élnek, nagyobb kockázatnak vannak kitéve, de az állatok is hordozzák a parazitákat. Az őzek és a mosómedvék is veszélyt jelenthetnek, ha megtapadnak rajtuk a kullancsok. Az Amblyomma americanum kullancs legsűrűbb populációi ott fordulnak elő, ahol kis erdők és beépített telkek találkoznak.

Ahogy a tanulmányból kiderült, az alfa-gal-szindróma elterjedésében változást figyeltek meg Amerikában, pontosabban Észak-Karolinában, Dél-Karolinában és Virginiában, ahol a part menti síkságoktól a hegyvidéki övezetek felé tolódtak el a sűrűsödések. A leggyakoribb előfordulás az alacsony népsűrűségű területeken volt jellemző. A külvárosi régiókban elég árnyék, avar és vadon élő állat is van a paraziták szaporodásához.

A vöröshús-allergiát kiváltó alfa-gal-szindróma diagnosztizálása ugyanakkor nem könnyű, mert a tünetek több ételallergiával ellentétben nem egyből jelentkeznek étkezés után. 3-6 óra is eltelhet, mire megjelennek, ami viszont nem utal egyértelműen az ételre, amit ettek. Ez pedig megnehezíti az emberek számára, hogy a tüneteiket összekapcsolják valamivel, amit elfogyasztottak.

Ráadásul sok orvos sem képes felismerni a problémát, tesztek nélkül nincs rendes diagnózis, így maradnak a misztikus tünetek hónapokig, magyarázat nélkül. Az alfa-gal-szindróma esetszámai így sajnos tovább nőhetnek, ahogy az éghajlat melegszik, mert ez meghosszabbítja a kullancsok aktív szezonját.

Érdemes észben tartani, hogy a kullancscsípés kockázatát csökkentheti, ha használunk rovarriasztót – a levendula is nagyon hatásos, aminek a szagát utálják a kullancsok –, illetve ha világos színű ruhát viselünk, és a kinti tartózkodások után rendszeresen átvizsgáljuk testünket. És persze figyeljük, hogy nincs-e furcsa reakciónk, ha vörös húsokat fogyasztunk.

A kullancsok által kiváltott allergia akár egész életünkben megmaradhat, és egyetlen kullancscsípés is elegendő ahhoz, hogy bizonyos embereknél alfa-gal-érzékenységet váltson ki. Az aktuális kutatások egyik fő korlátja, hogy a kullancsfertőzöttséget a lakóhely alapján becsülik meg, nem pedig a megcsípés helyszíne alapján. Így nem lehet pontosan meghatározni a kullancsos helyeket.

Ha az élőhelyek jellemzőit, a kullancspopulációk emelkedő számát is rögzítik a kutatók, akkor könnyebb lesz nyakon csípni a kullancsokat is és a fertőzöttebb területeket.

Forrás, szerző: index.hu