Földrengésveszély: miért állnak stabilan a japán felhőkarcolók
Europethrob hírek ', Külföldi hírek

Jelentős károkat okozott Mianmarban a múlt pénteki 7,7-es erősségű földrengés, melynek érdekessége, hogy bár Mianmar földrengésveszélyes övezetben fekszik, a szintén érintett Thaiföld és Kína nem tartozik a magas kockázatú területek közé. Ennek ellenére a földmozgás következtében egy bangkoki épület is összeomlott. Az utóbbi években egyre több földrengésveszélyes térségben épülnek toronyházak, ezek azonban mégis ellenállnak az erősebb földrengéseknek is. Hogy mi az oka ennek, azt egy japán felhőkarcoló példáján keresztül mutatjuk be.

A mianmari földrengés kialakulásának hátterében az állt, hogy az ország négy tektonikus lemez találkozásánál fekszik. Szakértők szerint a múlt pénteki földrengést egy olyan mozgás okozta, melynek során két kőzetlemez vízszintesen mozdult el egymás mellett. Mindezt tetézte, hogy a földmozgás mindössze 10 kilométeres mélységben történt, ami kimondottan sekélynek számít, felerősítve ezzel a felszíni rengéseket.

Bár Bangkok jóval távolabb volt a rengés epicentrumától, a városban okozott károkhoz hozzájárult a talaj puha összetétele is, amely tovább erősíthette a földmozgásokat. Ezekben az országokban ráadásul az építési szabványok sem olyan szigorúak, mint például a szintén földrengésveszélyes, mégis sok felhőkarcolóval rendelkező Japánban.

Mi a japán titok?
A 634 méter magas tokiói Skytree nem csupán turistalátványosság, hanem mérnöki csúcsteljesítmény is egyben. A világ harmadik legmagasabb szabadon álló építménye egyedülálló technológiai megoldásokkal védekezik a földrengések és az erős széllökések ellen.

A Skytree két kilátószinttel rendelkezik: a Tembo Deck 350 méteren, míg a Tembo Galleria ennél is magasabban helyezkedik el.

Az építmény különlegessége azonban nemcsak a magasságában rejlik, hanem abban is, hogy képes ellenállni a Japánban átlagosan ötpercenként előforduló szeizmikus aktivitásnak.

A torony tervezésekor az ősi japán építészeti megoldásokat ötvözték a modern technológiával.

Az ókori pagodák mintájára egy masszív vasbeton magot építettek be, ami egy központi pillérként funkcionál. Ez a megoldás már a több mint ezeréves templomok esetében is bizonyította hatékonyságát.
Az építmény stabilitását egy háromszög alakú, 50 méter mélyre nyúló alapozás biztosítja. A szerkezet a magasba emelkedve fokozatosan kerek formát vesz fel, ami - a párizsi Eiffel-toronyhoz és a torontói CN-toronyhoz hasonlóan - optimális aerodinamikai tulajdonságokat biztosít. A külső acélváz pedig több mint 2 méter széles, nagy szilárdságú acélcsövekből készült.
A rezgések ellen többrétegű védelmi rendszert alkalmaznak. A belső vasbeton mag szerkezetileg független a külső acélváztól, így képes önállóan mozogni és semlegesíteni a földrengés okozta kilengéseket. A mag és a külső szerkezet között elhelyezett olajcsillapító rendszer pedig a szeizmikus energia akár 50 százalékát is képes elnyelni.
Az alapozásnál 1,4 méter vastag szeizmikus szigetelő gumipárnákat helyeztek el. A szélterhelés ellen pedig két lengéscsillapítót építettek be 620 és 625 méteres magasságban, amelyek a széllökésekkel ellentétes frekvencián mozogva védik a torony antennáit.
A Skytree így nem csupán mérnöki bravúr, hanem a természeti kihívásokkal szembeni emberi találékonyság szimbóluma is. Egy olyan városban, ahol földrengések, tájfunok, árvizek és vulkánkitörések is fenyegetnek, a torony a biztonság és a mérnöki kiválóság jelképévé vált.

Szükség is van a kreatív megoldásokra
Bár az említett japán torony nem szerepel a világ legmagasabb épületeinek listáján, mivel jellegéből adódóan nem számít klasszikus felhőkarcolónak, az utóbbi években több országban ennél is magasabb toronyházak épültek. Míg az ilyen toronyházakat a XX. században főként New Yorkban húzták fel - ahol a tektonikus lemezhatároktól való nagy távolság és a felhőkarcolók tömegét jól elbíró keményebb gránit alapzat miatt eleve stabilan állnak - addig a délkelet-ázsiai körülmények korántsem ilyen ideálisak.

Forrás, szerző: portfolio.hu