A visegrádi Királyi Palota 700 éves története a 14. században, Károly Róbert uralkodása alatt kezdődött, ekkor a király udvarházaként szolgált. Nagy Lajos király uralkodása elején nagy bővítéseket kezdeményezett és komoly palotává alakíttatta az épületet, az építkezés azonban csak Zsigmond király idején fejeződött be. Miután Zsigmond király az udvarát Budára költöztette, a visegrádi királyi palota elhanyagolttá vált.
Az épületet Mátyás király hozta helyre a 15. század végén, ez az időszak tekinthető a palota virágkorának. Erre a korszakra tehető a kerengő kialakítása a reneszánsz loggiával, valamint a díszlépcső, a kápolna és a Mátyás király címereivel díszített Herkules-kút megépítése. Egészen a török hódoltságig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A rommá vált épületet a 18. században lebontották. Feltárása 1934 óta folyik, az elmúlt évtizedekben sorra készülnek el a palota rekonstruált részei. Napjainkban a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának ad otthont.
Az épületegyüttes egyik legszebb része az árkádos reneszánsz díszudvar, a híres Herkules-kút másolatával. Az udvarból nyílnak a visegrádi Királyi Palota állandó kiállításai, melyek során a látogató részletesen megismerheti a palota történetét, milyen volt a Corvin lakosztály, egy Zsigmond király korabeli szoba, vagy a Nagy Lajos király korabeli királyi konyha.
A kőtárban különböző fennmaradt faragványokból összeállított gótikus kápolna tekinthető meg, melynek építése a középkorban megszakadt. Az kiállítás ezen részén megfigyelhető maradványok jól mutatják a középkori kőfaragók munkamódszereit. A királyi palota minden évben otthont ad a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékoknak, melyet 1985 óta rendeznek meg, minden július második hétvégéjén.
A palotával szemben található a Mátyás Király Történelmi Játszópark, ahol a gyerekek a Mátyás király mesék világába léphetnek be. A fából készült, mindenféle színben pompázó játékok használata során a kicsiknek nem minden napi élményben lehet részük.