Kisamerikai barlanglakások
Cserépfalu, 3413 Cserépfalu, Berezdalja út 13

Cserépfalu népi építészetének egyik jellegzetessége a Berezd oldalában található volt barlanglakások sora. A gazdasági világválság idején sokan kivándoroltak Amerikába, a szegényebbek pedig a tufa-falba ásták lakásaikat, ők a Kisamerikába vándoroltak. Így alakult ki a barlanglakásokra ez a gúnynév. A könnyen faragható riolittufából felépülő hegy igen alkalmasnak bizonyult arra, hogy a falba barlangokat vájjanak, a kivájt követ eladják és a barlangba beköltözzenek a falu legszegényebb családjai.

A Berezdi sétány déli végén látható barlanglakások az 1920-as években készültek. Cserépfalu szélén a gyönyörű, régi parasztházakkal szegélyezett Berezdalja utcából egy táblával is jelzett kis ösvényen jutunk fel a különös barlanglakásokhoz. Az üregekbe nem lehet bemenni, de túl sok mindent úgysem láthatunk bennük, viszont felülről, a domb szélén futó tanösvényről nagyon egzotikus látványt nyújtanak a szép fekvésű barlanglakások.

A barlanglakásokban meglehetősen nyomorúságos körülmények közt laktak egészen az 1970-es évekig. A lakás bútorainak egy részét általában maguk a lakók készítették, asztal, láda, karoslóca, szalmaszék, szalmadikó (ágy). Ez utóbbiak ülő, illetve fekvő részét zsupszalmával fonták be.
A tisztálkodás és a főzés igen nehézkes lehetett, hiszen kút nem volt a lakásoknál. A vizet a Váraljai utcán lévő közkútból hordták kannákban, vödrökben. Kutat csak 1958 végén építettek, illetve ástak. Télen úgy spóroltak a tüzelővel, hogy amikor a tűz leégett, tehát már nem füstölt, a kéményt kürtődugóval bedugták, így nem szökött el a meleg. A dugó rongyból készült és egy rúddal dugták fel a kéménybe. Volt olyan lakás is, ahol nem volt kemence, hanem kint építettek kemencét, mely elengedhetetlen volt a kenyérsütéshez.

Az itt élő emberek a legszegényebbek voltak a faluban. Summások, napszámosok, akik idénymunkával, napszámmal keresték kenyerüket. Nehéz munkát végeztek mind a férfiak, mind a nők. A nők úgy próbáltak segíteni a családon, hogy hóvirágot, ibolyát, sóskát, gombát szedtek, súrolóport készítettek a morzsalékos kőből és ezzel házaltak és a piacra hordták. A férfiak szerszámnyeleket, vesszőseprűt készítettek, és ezzel pótolták ki a keresetüket.

Később a megváltozott gazdasági helyzet lehetővé tette, hogy a barlanglakások tulajdonosai a faluban telket vásároljanak és fokozatosan kiköltözzenek a barlangokból.