A szegedi Régi Zsinagóga épületét a Lipovszky , Herik és József tervezték. Az építési munkálatok 1837-ben kezdődtek meg, és hat évvel később 1843. május 19-én fel is lett avatva Schwab (Löw) Arszlán főrabbi által, aki mellesleg azt mondta, hogy az ország akkori legszebb zsinagógája a szegedi.
A szegedi Régi Zsinagóga története
A zsidók végleges letelepedését II. József 1781-ben hozott rendelete tette lehetővé. A zsidóvallásúak az első templomukat már 1805-ban megépítették, így a Régi Zsinagóga már a második volt a sorban. A zsinagóga Hajnóczy utca felöli oldalán, egy megkopott tábla mutatja az 1879-es Tiszai árvíz 806 centiméteres vízszintjét, magyar illetve héber nyelven. Ne felejtsük el, hogy Szegedet az árvíz után feltöltötték, tehát az akkori utcaszint 180 centiméterrel alacsonyabb volt. A zsinagóga oldalán egy 1924-ben elhelyezet fehér, márványlap emléktáblávalemlékeznek meg az első világháborúban elesett szegedi zsidó vallású katonákról. Az emlékműhéber nyelvű verseit Löw Immánuel írta.
A szép háromhajós épület elég sokáig magára volt hagyva, azonban a felújítási munkálatok után már a kultúra, a színház játsza a zsinagóga falai között a főszerepet.
A Régi Zsinagógában színházi központ működik
A Régi Zsinagóga épülete manapság a Magyarországi Alternatív Színházi Központnak, ismertebb néven a MASZK-nak biztosít színteret. Az egyesület 1991-ben alakult meg és 1992 óta hazsnálja a kultúra terjesztésére a Régi Zsinagógát. Az egyik legkiemelkedőbb rendezvényük az évente megrendezett THEALTER Fesztivál, amely a szabad színházak nemzetközi találkozója. Ekkor a Régi Zsinagóga falai között a színházimádó izgalmas és változatos előadások sorát tapsolhatja vissza.
A MASZK eszméje, hogy „épített örökség és művelt kultúra nagy találkozása a Régi Zsinagóga”