Püspöki-kastély
Fertőrákos, 9421 Fertőrákos, Fő utca 158.
A győri püspökség pihenőhelye volt a Püspöki-kastély, ma múzeum.
Évszázadokon keresztül a győri püspökök nyári rezidenciájául szolgált a Fertő-tó parti hangulatos településen álló, díszes freskóiról, gazdag stukkódíszítéseiről nevezetes kastély.
Már a középkorban is udvarház állt itt, ám annak nyomai nem lelhetők fel, mivel a győri püspök és Sopron városának viszálykodása idején, 1311-ben a soproniak lerombolták. A romok helyén felépített kastély - melynek alapjait valószínűleg Draskovics György püspök rakatta le a 16. század második felében - nyújtott menedéket a győri püspököknek, miután a törökök elfoglalták Győrt. A legendák szerint hétszáz méter hosszú alagút vezet a kastély pincéjéből a közeli erdőbe,
amely menekülési útvonalként szolgált a török kor idején.
A kastély mai formáját a 17. század utolsó harmadától a 18. század közepéig nyerte el három jelentős győri püspök építkezéseinek eredményeként. Széchényi György idejében (1658-1685) jött létre az U alakú épület, amely nemcsak a pihenést szolgálta: a püspök innen irányította Sopron rekatolizálását, és itt fogadta Lipót császárt. Keresztély Ágost püspöksége alatt (1692-1725) a török támadások által elpusztított épületet helyreállították.
A palota mai megjelenése a harmadik nagy építtető, gróf Zichy Ferenc (1743-1783) győri püspök nevéhez köthető, aki néhány év alatt gazdag külső és belső díszítésekkel tette pazarrá nyári lakhelyét. A feltehetőleg Matthias Franz Gerl bécsi kamarai, polgári és érseki építész tervei szerint, illetve irányítása mellett 1745-ben kezdett átépítéskor a két oldalszárnyat meghosszabbították, és egy hátsó, udvar mögötti szárnnyal toldották meg. Ennek eredményeként alakult ki a kastély zárt, négyszögű alaprajzi formája. Az utcai szárny belső oldalát is bővítették,
ide került a szűk, de igényes kőszobrászati kialakítású lépcsőház. Az épület utcai főhomlokzatának középrésze szobrokkal és vázával díszített, timpanonos lezárást kapott. Ekkor nyerte el a főhomlokzat a napjainkban is látható formáját.
Díszítése a három nagy építkező püspökre emlékeztet. Középen Keresztély Ágost címere látható a kardinális kalappal. Balra Széchényi Györgyé, amely egy halom tetején álló kiterjesztett szárnyú sast ábrázol babérkoszorúval a csőrében. Jobbra Zichy Ferenc címere látható, melyen ötágú koronából kitűnő szarvasagancsok keresztet fognak körül.
A kastély legimpozánsabb helyisége az emeleti ebédlő. A "Hit diadalát" megörökítő allegorikus mennyezet freskóját az itáliai mester, Cajetano di Rosa (1686-1770) festette 1745-ben. Agörög mitológia alakjai a hét szabad művészetet jelképezik. A díszterem két oldalán egy-egy légiesen könnyű, csipkés mintázatú gipszstukkó díszítéssel ékesített boltozatos terem helyezkedik el. A kastély északkeleti szárnyának három szobáját is kifestették. A stukkóval és a műmárvánnyal díszített püspöki hálószobában a Menekülés Egyiptomba jelenete látható. Az oratóriumhoz vezető folyosó boltozatfreskóján angyalok emelik magasba az építtető püspök agancsos, keresztes címerét. Az oratórium mennyezetén angyalok tartják Veronika kendőjét és láthatjuk Krisztus kínzatásának eszközeit.
A két szintet átfogó belmagasságú kápolna az északkeleti szárny déli végében kapott helyet.
Boltozatán szintén gazdag, allegorikus freskódísz látható, a főoltár "Mária koronázása a Szentháromság kíséretében" témájú képét feltehetően Fritsch Zsigmond bécsi festő készítette. A kápolna mennyezet- és falképeit, pedig a rendkívül sokoldalú és gazdag életművű id. Storno Ferenc (1821-1907) restaurálta és egészítette ki 1861-ben. Bár az épület eredeti berendezése nem maradt meg, ám számos helyiségében az eredeti rokokó kályhák láthatók, amelyeket Magner Károly (1732-1790), kiemelkedő győri fazekasmester készített 1760 és 1790 között.
A kastély alatt két hatalmas boltozott mennyezetű pince található. Az egyikből induló - napjainkra beomlott, és kutatásra váró járat - a helyi legendák szerint a patakon túli erdőbe, vagy egészen Sopronig vezet. A pincéjében két hatalmas, 18. században készült bálványprés is látható.
A fertőrákosi kastélyhoz kisméretű, zárt barokk díszkert tartozott, melyet egykor virágágyások és szökőkutak is díszítették. Az utcai homlokzat előtt korábban kis előkertet alakítottak ki. A díszkert területi egységét és közvetlen környezetéhez való viszonyát tekintve sértetlenül fennmaradt, formai szempontból azonban szinte valamennyi történeti múlttal rendelkező részletét elvesztette. Kertrégészeti kutatása és helyreállításának előkészítése jelenleg folyamatban van.
Napjainkban a kastély részben berendezve várja a látogatókat. Dísztermeiben és kertjében zenei és kulturális rendezvények, pincéjében pedig borbemutatók zajlanak.
A kastély kiváló helyszínt biztosít időszakos kiállítások, konferenciák, fogadások, esküvők, filmforgatások, koncertek rendezésére. A pince borászati bemutatók, borkóstolók ideális helyszínéül szolgál. A kastély udvara kerékpáros túrázók számára kínál pihenőhelyet.
Belépőjegy:
Felnőtt: 500,- Ft.
Csoportos, diák és nyugdíjas jegy: 250,- Ft.
Bejelentkezés és jegyfogalás: Fertőd, Eszterházy kastély 99/537-640, 99/537-640.
Csak előzetes bejelentkezéssel látogatható szezonon kivül.
Nyitvatartás:
április 1. - november 5. naponta 10-18 óráig, szünnap: kedd