A Magyarországon egyedülálló fertőrákosi Mithraeum Sopron (a római Scarbantia) környékének egyik legérdekesebb római kori emléke.
A Mithras–barlang maradványait 1866. júliusában két fiatalember fedezte fel, egymástól függetlenül. A Fertőrákos melletti erdőben közel egy időben talált rá a soproni ifj. Stornó Ferenc és Malleschitz György, meggyesi kőfaragó. A Mithraeum feltárását id. Stornó Ferenc végezte. Egy feliratos kultuszképet, három oltárkövet, két oroszlánszobrot, 27 db halotti hamvakat és érméket tartalmazó hamvasztásos sírt, és egy csontvázas sírt talált. Ezek után faragott mészkőből boltozatot építtetett a szentély fölé, hogy megvédje azt.A Mithras-szentély 1991-es hitelesítő ásatását Gabrieli Gabriella, soproni régész végezte. Kovács György szobrász-restaurátor művész állította helyre a kultuszképet. A védőépület H. Vladár Ágnes alkotása.
A Fertőrákos mellett feltárt Mithras-relief hasonlít a Római Birodalom többi Mithras-barlangjának kultuszképeihez.A 2x1.5 m-es színes dombormű Mithrast perzsa ruhában ábrázolja, amint egy bikát nyom térdével a földre, miközben tőrét annak nyaki ütőerébe döfi. Alulról kutya és kígyó ágaskodik a sebből patakzó vér irányába, a skorpió pedig mindkét ollójával belecsíp a bika heréjébe. Jobbról és balról két fáklyás alak – Cautes és Cautopates - áll. Felettük a Nap és a Hold ábrázolása adja meg a barlangi jelenet égi hátterét. A kompozícióban ősi jelképekként fedezhetők fel az egyenlő oldalú háromszög és a mágikus pentagramma. A kultuszkép rejtett üzenete a tudósokat régóta foglalkoztatja.
Megközelítése legkönnyebben a városban működő kisvonattal, vagy a Fertő taxival lehetséges.
Telefonszám: 20/355-9999