Fűvészkert
Szeged, 6726 Szeged, Lövölde út 42
A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje a város déli részén terül el mintegy 17 hektáron. A legváltozatosabb része az arborétum és az édesvízi tavak környéke. Az arborétum több ezer cserjének és fa fajtának nyújt kellemes otthont. Kiemelkedőnek mondható a fenyőgyűjtemény, melyben a Füvészkert bejáratához közel fellelhető a legöregebb magyarországi szecsuani ősfenyő.
A Füvészkertet végigjárva növényföldrajzi alakulásokban ismerkedhetünk meg a Dunántúl és hazánk középhegységeinek növényvilágával. Azonban a mediterrán és a balkáni növények is igen gazdag példányszámban képviseltetik magukat.
A füvészkert tavai és a rózsakert
A SZTE Füvészkertjének igen hangulatos része a látogatók által is közkedvelt langyos édesvizű tavak és környéke. A kistóban nyaranta szép számban nyílnak a tavirózsák és borítják be a tó szinte teljes felszínét. Július végén van egy növény, amely látogatók ezreit vonzza a füvészkertbe, és ez nem más, mint az indiai lótusz, amely ebben a nyári időszakban bontja rózsaszínes virágát. Ez a látványosság Közép-Európában egyedülálló, hiszen csak itt Szegeden áll módjában egy természetkedvelőnek ezt az eseményt megcsodálni. Ez alkalomból a Füvészkert évente megrendezi a Lótusznapokat, mely során érdekes kulturális, művészeti és családi programokkal várják a látogatókat. A Lótusztónak is nevezett nagytó szomszédságában találhatjuk a Rosariumot, ahol mintegy 120 pompás virágú rózsafajta illatozik. A rózsakert és a tavak környéke egy igazán idilli hangulatú, látványban gazdag pihenős részei a füvészkertnek.
Az üvegházak védelmében kaktuszok és pálmák
A Füvészkertnek van egy nagyon szúrós, ám annál változatosabb gyűjteménye, ez nem más, mint a kaktuszgyűjtemény, melyeknek a kert üvegházai biztosítanak megfelelő atmoszférát. Ebben a trópusi hangulatban élnek a legkülönlegesebb pálmafélék, a meseszép orchideák és a trópusi erdők harasztjai is.
Az Egyetemi Füvészkert alapítójáról
A füvészkert alapítója Győrffy István (1880-1959) egyetemi professzor, botanikus. 1932-ben az egyetemi tanár munkájának köszönhetően kerültek a ritka indiai lótuszok azEgyetemi Füvészkertbe.