A krónikák megemlékeznek arról, hogy a Bodok hegy lábához gyakorta látogatott az első magyar Szent Család; Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre, melyet a szent király kápolna felépítésével örökített meg. Legendák beszélik el, Szent László itt jártát és csodáit melyek a kegyhelyhez kötődnek. II. Géza király idejében a keresztes lovagok vették át a kápolna gondozását és folytatták egészen a török időkig. A török kivonulásával a csókakői vár összes falujával a Hochburg család birtokába került. A 17. század végén Mórra települő kapucinusok vezetője Práter Willibald atya, a néphagyomány elbeszéléseire támaszkodva ásatási munkálatokat kezdet melyben megtalálta a kápolna romjait, ami alapján újjá építette azt, elhelyezve abban a ma is látható passaui kegykép másolatát 1695-ben. 1727-1742 között, a népes zarándoksereghez fogadásához szükségesnek ítélve, a kápolna helyén építették fel a ma látható kegytemplomot és kolostort a ferences szerzetesek. Sok csodálatos gyógyulást ima meghallgatást őriz a kegyhely hálaajándékok, csodák megörökítésével. 1942-ben megújult zarándokudvarral bővítették a kegyhelyet, amely 15 000 hívő befogadására alkalmas és számos rendezvény, esemény színhelye mind a mai napig, többek között a szeptember elején megrendezendő Mária napi búcsúnak is.