A Szent Ignác-templom a bencés (eredetileg jezsuita) rendház és a gimnázium között látható kéttornyú barokk homlokzatával a Széchenyi téren. Szelepcsényi György püspök kezdeményezésére épült. A templomban az oldalkápolnákat és a főhajót szemlélve a barokk változását, gazdagságát kísérhetjük nyomon a XVII. századi egyszerűbbtől a XVIII. századi érett, burjánzó barokkig. A hat oldalkápolna mindegyikét egy-egy szent tiszteletére ajánlották. Szép stukkókeretben szerényebb képek díszítik az oltárok fölötti falakat.
A monumentális főoltárt több mester is készítette, közülük kiemelkedik a Szent Ignác megdicsőülése oltárképet festő Paul Troger. Ő készítette a boltozat mennyezetképeit 1744-1747 között, amelyek Szent Ignác mennybevitelét és az angyali üdvözletet ábrázolják. A mennyezeten, a boltsüveg ívrészein a négy evangélista és a négy próféta képét láthatjuk. Közülük az egyiknek (Szent Lukács) az arca a festőt mintázza. A falak szépségével harmonizál a templom egész berendezése: a freskókkal egy időben készült szószék, a jezsuita fráterek készítette padok sora, a gazdag figurális díszekkel ékes szentélyajtó, az orgona és az áttört karzatrács. A mennyezet freskóit 2006-ban újították fel.
A téren felújított formában csodálhatjuk meg a Mária oszlopot. Kolonich Lipót győri püspök emeltette Buda 1686. évi visszafoglalásának emlékére.
A tér valamennyi épülete műemlék.