Békéscsaba jó ivóvízzel való ellátására a község alatt 300 méter mélységben lévő artézi víz felszínre hozása kínált egyedüli lehetőséget. Az első kútfúrás nyomán 1889-ben 280 méter mélységből tört fel a 25 °C hőmérsékletű artézi víz a Templom téri "halászlányos" kútból. A csabai nép gyógyító hatást tulajdonított az artézi víznek, és sürgette újabb kút fúrását, melynek költségeihez szívesen adakoztak.
A képviselő-testület 1892-ben pályázatot írt ki a második kút fúrására, amelyre heten nyújtottak be ajánlatot. A munkát az első kútfúrást befejező Zsigmondy Béla gépészmérnök országos hírű vállalata kapta meg. Ők speciális technológiával dolgozva 500 méter mélységből is fúrtak artézi kutakat az Alföld városaiban. A kút helyét az épülő gyalogsági laktanya melletti téren jelölték ki. A jó minőségű artézi vízért 324 méter mélységbe kellett fúrni. Zsigmondy a fúrás mellett a teljes kútépítést is felvállalta. Valószínűleg a laktanya közelsége miatt választotta a kút díszéül a győzelem szimbolikus ábrázolásaként ismert Viktória szárnyas nőalakot, amit Párizsból hozatott. A csabai nép a szép szoborban angyalt vélt, így kerülhetett a köztudatba az angyalos kút elnevezés. A kút a kalázi édesvízi mészkőből faragott medencével, a bronz bevonatú szoborral, négy vizet csorgató medencével 54 ezer pengőbe került.
Az angyalos kút többszöri tisztítással közel fél évszázadon át szolgálta kedvelt vizével a lakosságot, mígnem egyszer a szép angyal úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el.
2001-ben Mészáros Attila készítette el az egykori kút hasonmását, amely 300 kg súlyú, 170 cm magasságú. A szép vízmedence és a közepén kiemelkedő kútoszlop burkolata süttői fagyálló mészkőből készült. Száznyolc esztendő múltával a város újjávarázsolt, szép terét ismét látványosan uralja az ötméteres magasságban álló szárnyas angyal. Karcsú talapzatán négy felől a vízköpőkből sugárban zúdul a víz a díszes kagylókba, amelyből szépen csordogál a tágas medencébe.