Minaret
Eger, Eger, Knézich Károly u. 1.

A Knézich Károly utcában található egri minaret Magyarország három ép minaretje közül a legmagasabb és a legjobb állapotú. A minaret Európa legészakibb török korból származó építménye, amely 14 szögletű, 40 méter magas karcsú tornya az 1596-tól közel száz éven át tartó török uralomra emlékeztet. A szélesebb lábazat plasztikusan kialakított, kúpos szakasszal szűkül a toronytörzs felé. A toronytörzs felső harmadában gazdagon tagolt konzolsor fölött kovácsoltvas korláttal kerített erkély fut körbe, ahonnan páratlan panoráma nyílik Eger városra. A torony belsejében csigalépcső vezet fel, 97 keskeny, magas lépcsőfokkal. 

A Kethüda minárét az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretjeként, valamikor a XVII. század elején építették gondosan faragott homokkő kváderekből az eredetileg a keleti oldalán álló, vörös homokkőből épült, díszes dzsámihoz. A 91 éves török uralom alatt összesen tíz minaretet emeltek a városban, de közülük csak ez az egy maradt meg. 1687-ben, a város visszafoglalása után a magyarok első lelkesedésükben ezt is le akarták dönteni, ezért 400 ökörrel meghúzták a tornyot. Az épület azonban elég stabilnak bizonyult, úgyhogy inkább egy, az el nem távolított félholdból kinövő keresztet raktak a tetejére.

A dzsámit a török uralom után Szent Józsefnek szentelt katolikus templommá, majd a 18. században kórházzá alakították, végül 1841-ben lebontották. A helyén templomot építettek.

A minaret eredeti kupolának nevezett tetőrésze egy villámcsapás következtében összeomlott, az épület állaga folyamatosan romlott. 1829-ben Pyrker János László érsek bádogtetővel vonta be a tornyot, megóvva azt a teljes lepusztulástól. A jelenlegi, az épület arculatához jól illeszkedő kőkúpot a műemlék védelme érdekében 1897-ben Möller István tervei alapján, közadakozásból építették rá — ekkor készülhetett az erkély korlátja is. A torony külsejét legutóbb az 1960-as, belső részeit az 1970-es években újították fel.