Füredi Plébánia templom
Balatonfüred, Balatonfüred, Szent István tér

A balatonfüredi katolikusok sok-sok próbálkozására, kérésére Dr. Rott Nádor veszprémi megyéspüspök 1918. október 27-én Dr. Luttor Ferenc fiatal teológiai tanárt küldte Balatonfüredre, hogy a plébániát megszervezze. Állomáshelyét 1918. november 1-én foglalta el. A tehetséges fiatal pap a mai Önkormányzat helyén lévő szükségtemplomban és lakásában kezdte meg áldásos munkáját. Mind a hitéletet, mind az oktatás ügyét fellendítette. 
A hívek nemcsak igényelték a saját lelkipásztort, hanem hamarosan kápláni állást is szerveztek. A kezdetektől látható volt, hogy a szükségtemplom kicsi a fürediek számához képest, s szinte a kezdetektől fogva érlelődött egy új templom építésének a gondolata. Az építendő templom tervezésére a lelkész felkérte Dr. Fábián Gáspár budapesti, országos hírű tervezőmérnököt, aki a tervezést díjtalanul elvállalta.
A jelenlegi "piros templom" helyén beszálló vendéglő volt. Az első kapavágás 1926. szeptember ll-én volt. Az alapkövet október 24-én ünnepélyesen tette le Dr. Rott Nándor püspök.A neoromán stílusú templom 40 méter hosszú, 20 méter széles és 10 méter magas.A templom felszentelése 1927. szeptember 29-én volt, s ezt is Dr. Rott Nándor megyéspüspök végezte.
Krisztus Király liturgikus ünnepét XI. Pius pápa 1925. dec. ll-én rendelte el. Így az új füredi teplomot Krisztus Király tiszteletére szentelték fel. Ezzel a címével országosan is, de világviszonylatban is az elsők között van. A főoltárt Kerger Ferenc és Krisztus Király kőből készült szobrát - Kerger Ferenc tervei alapján - Homoray Béla készítette. A mellékoltárok szobrát: Szűzanya és Szent József Krausz (Krasznay) Lajos szobrászművész alkotta.A II. Vatikáni Zsinat szellemében 1985-ben készült el az új liturgikus tér. Bittsánszky Gézáné Kopp Judit művésznő alkotása. A szembemiséző oltár az utolsó vacsorát ábrázolja. A felolvasó állványon Keresztelő Szent János alakja van megfaragva diófából. A szószéken pedig négy, a tanítással kapcsolatos faragvány látható: 1.) Krisztus mennybemenetele, amikor elküldte apostolait tanítani; 2.) A Pünkösd, amikor a Szentlélek leszállt az apostolokra; 3.) A csodálatos halfogás, és 4.) A hegyi beszéd.Értékes tűzzománc munkák láthatók a plébániatemplomban. Zoltán Győző ötvösművész és felesége, Kovács Erzsébet tűzzománcos művésznő alkotásai: a tabernákulum ajtaja; két gyertyatartó és két tűzzománc tábla a gyóntatószékek elején: egyik a tékozló fiú, a másik az elkóborolt bárányt ábrázolja, amint a jó pásztor keresi és megtalálja.
A szenteket ábrázoló színes ablakok sorozata azzal lett teljessé, hogy 2000-200l-ben elkészült a kassai vértanúk ablaka, továbbá XIII. János pápa, Mindszenty bíboros, B. Gizella, P. Pió és a Kalkuttai Teréz anya ablaka.